Egy hasmenés miatt jelentkezett nő története

  A szeretve gyűlölt és gyűlölve szeretett apa

A hasmenés ugye általában nem pszichológus kezelésére szokott elmúlni. De van, hogy mégis.

Akkor, amikor a testünk jelzi a lelki fájdalmunkat, vagy megoldatlan konfliktusunkat. Amikor valahogy a szeretet, az adás, a kapás és a gyűlölet érzései nem nagyon akarnak összeférni. Amikor nehéz, vagy talán lehetetlen megengedni magunknak, hogy valakit nagyon szeretünk, de mégis vannak olyan tulajdonságai, vagy cselekedetei, amik miatt haragszunk rá. És ha ezek nagyon intenzívek, nagyon mélyek, vagy nagyon kicsi gyerekkorunkban kezdődtek, amikor még ilyen bonyolult feladatokkal életkorunk miatt nem tudhatunk megküzdeni, akkor bizony felnőttként, bizonyos élethelyzetekben, amik megérintik a „lefagyasztott” emléket, meg tud történni, hogy a testünk beszél a szavaink helyett.


Edit hasmenéssel jelentkezett, rokkantnyugdíjban volt harmincas évei közepén. Kezelhetetlen hasmenése miatt kényszerült rá. De nem akarta így leélni az életét, és háziorvosa, akinek nagyon jó érzéke volt a pszichés problémák felismeréséhez, beutalta pszichológushoz.


És a háziorvosnak igaza volt: Edit hasmenésének hátterében az apjával való ellentétes érzelminek feldolgozatlansága állt, amik az apja halálát követően okoztak rokkantnyugdíjhoz vezető tüneteket.


Edit 3 évig járt terápiába, de a végén visszatért az aktív életbe, sokkal elégedettebben, és most már reálisabban látva apját, akit immár valóban olyannak szerethetett, amilyen volt. És el is tudta őt temetni lelkében is.


Bővebben ...
 

 

Bookmark and Share