A terhességi, szülés utáni depresszióról – 2.
Az előző részben egy fiatal anyuka történetével ismerkedhettünk meg, aki a szülés utáni időszakban élt át komoly depressziós időszakot. Ebben a részben olyan élethelyzetekkel ismerkedhetünk meg, amikor már a terhesség alatt előjönnek a problémák.
Amikor már a terhesség legelején tartós, vagyis nem néhány napon án tartó, hanem több hétig is változatlanul meglévő félelmeket érez a kismama, valamint olyan gondolatai vannak, hogy ő nem igazán szeretne gyereket, vagy olyan érzés, mintha valami betegség következménye lenne (pl. daganat) az, ami a méhében nőni kezdett, érdemes komolyan venni a helyzetet. Semmiképpen nem célszerű az anyaság nagyszerűségéről, és hasonlókról beszélni neki, mert ezzel még tovább fokozódik a bűntudata.
Különböző okok állhatnak a háttérben:
- önmagát éretlennek tartja még az anyaságra, fél, hogy nem képes egy gyereket megfelelően, felelősséggel nevelni, gondozni
- úgy érzi, hogy a párkapcsolata bizonytalan, nem a legjobb ötlet ebben a helyzetben gyereket vállalni
- a bizonytalan párkapcsolatot szeretné megerősíteni a gyerekvállalással, de aggódik, hogy sikerül-e, vagy éppen ellenkezőleg történik?
- dühös, mert még a saját életét, fiatalságát szeretné élvezni, és nem egy gyerekkel „kizárni magát az életből”
- a nőiségről alkotott képébe, női identitásába nem illeszkedik az anyaság, az anyai identitása nem alakult ki
- saját karrierjét szeretné még építeni, amiben a szülés miatti hosszabb kimaradás a munka világából hátrányt jelentket számára
- az életben komoly változásokat jelentő szakaszokkal általában nehezebben birkózik, azok mindig komoly stresszt jelentettek számára: ilyenkor már korábban is voltak depressziós epizódok az életében, elsősorban jelentős élethelyzeti változásokhoz kapcsolódóan (iskolába menés, esetleges kollégiumba költözés, serdülés, mint fejlődési krízis, házasságkötés vagy eljegyzés, esetleg közeli ismerős, hozzátartozó halála után a gyász súlyosabb lefolyású volt, vagy akár depresszióba is torkollt, stb
- meglévő depressziós betegség is tud súlyosabbá válni ebben a helyzetben
- a terhesség elején megjelenő testi tünetek (pl. komolyabb hányás), majd a későbbiekben a testkép változása, a méh növekedésének következtében. Ez sem csak egy egyszerű testi változás, hanem az identitást érintő változásként értékelhető.
A fentiekben csak néhány kiragadott példát említettem meg, de ebből is látható, hogy az első pillanatban gondoltnál komolyabb problémával állunk szemben. Amennyiben nem kap megfelelő kezelést a kismama, sajnos az anya – gyerek kapcsolat a későbbiekben komoly kárát látja ennek, mint ahogy a megfelelő kezeléssel már előre megjavítható az anya – gyerek, és ezen keresztül az apa – gyerek kapcsolat is, ami a pici számára igencsak meghatározó lehet egész életére.